A bolondok és a bolondozások napja – április 1.
Április elseje hagyományosan a bolondok, pontosabban a bolondozások napja, amikor bárki a legképtelenebb tréfát űzheti, ezért ezen a napon ajánlatos még a híreket is fenntartással kezelni. A meghökkentő eseményeket mindenképp.
A szokás eredete homályba vész. A legelterjedtebb magyarázat szerint a középkori Európa nagy részén az év kezdete a tavaszi napéjegyenlőség idejére esett, amikor ajándékokkal kedveskedtek egymásnak az emberek. Amikor 1564-ben IX. Károly francia király január 1-jére helyezte át újév napját, alattvalóinak egy része erről nem is értesült, vagy ellenezte a reformot, és a régi hagyományhoz ragaszkodva továbbra is küldözgette az ajándékokat. A többiek elkezdtek gúnyt űzni belőlük, április bolondjának csúfolták őket, papírhalat is ragasztottak hátukra – ezért hívják a franciák ezt a napot áprilisi halnak (poisson d’avril).
XIV. Lajos udvarában is tréfálkoztak
Vannak, akik az ugratásokat az ókori Saturnalia folytatásának tekintik – a rómaiak által féktelen vidámsággal megült ünnepen úr és szolga szerepet cserélt, s a rabszolga néhány napig azt tehette, amit akart; megint mások a Kübelé-kultusszal összefüggő római-görög hilaria ünnepre vezetik vissza. Vannak, akik a bibliai özönvíz mondájából eredeztetik, merthogy Noé a szárazföld felkutatására kiküldött első galambja dolgavégezetlen tért vissza, s mivel ez április 1-jén történt, az április-járatás a sikertelen megbízatás emlékét őrzi. Egy ugyancsak bibliai vonatkozású magyarázat a népies passiójátékokhoz nyúl vissza, amelyekben Krisztust pöre során Kajafástól Pilátushoz, onnan Heródeshez, ettől megint Pilátushoz küldték, ennek hatására kezdték húsvét táján az együgyű embereket hamis ürügyekkel ide-oda küldözgetni. Az északi tudósok azzal érveltek, hogy a szokás a mennydörgés istene, Thor tiszteletére rendezett április ünnepségekre vezethető vissza, annál is inkább, mert a thor bolondot is jelentett. Persze az is lehetséges, hogy az embereket pusztán a szeszélyes április időjárás ihlette egymás megtréfálására.
A büntetlen csínytevés szokása gyorsan elterjedt, s mára hagyománnyá vált. Az egyik első április elsejei tréfát Toulouse grófja, XIV. Lajos francia király fia követte el: éjszaka szűkebbre varratta egy márki ruháját, így az reggel nem tudott felöltözni. Szobájában egymás után jelentek meg a csínytevők, akik azon szörnyülködtek, hogy felpuffadt szegény ember. Végül orvost hívattak, aki persze maga is beavatott volt, s fejét csóválva megírta a receptet. A patikus aztán megint a fejét csóválta, de ő azért mert a papíron ez állt latinul: Végy egy ollót és vágd fel a mellényed…
A BBC spagetti termesztésre buzdította az embereket, majd feltalálta a szagos tévét
Magyarországon ezen a napon szúnyogzsírért küldték a boltba a gyerekeket, esetleg szalmaolajat, libatejet hozattak velük. Kevésbé ártatlan tréfát űzött a közönséggel egy angol újság, amely a világ első szamárkiállítására invitálta olvasóit 1846. április 1-jére. A helyszínen összegyűlt tömeg egy idő után csalódottan távozott, amikor kiderült, hogy a szamarak ők maguk.
A modern kor egyik legismertebb április 1-jei tréfája a BBC-hez fűződik: 1957-ben arról számoltak be, hogy az enyhe idő és a kártevők kiirtása után Svájcban bőséges spagetti-termés várható, sokan telefonáltak be, ők hogyan termeszthetnének spagettit. A válasz így szólt: dugjanak egy szál spagettit paradicsomszószba, és várjanak türelmesen… A BBC 1965-ben e napon egy „tudóssal” sugárzott interjút, aki bejelentette a szagos tévé feltalálását, amely lehetővé teszi a stúdió illatainak érzékelését otthon a készülék előtt. Bemutatóként aprított hagymát és kávét tett az asztalra, s néhány perccel később többen betelefonáltak, hogy mindkét illatot érzik, sőt a hagymától könnyekre is fakadtak. A holland televízió 1969-ben azt a hírt olvasta be e napon, hogy ellenőrök járják az utcákat, akik távérzékelő műszerrel vizsgálják, befizették-e a tévéadót az emberek, az egyetlen védekezés, ha a készüléket alufóliával takarják le. Az áruházakban aznap kifogyott a fólia, és megugrott a tévéadó-bevétel is. Sokan elhitték azt is, amikor egy amerikai lap 1998-ban azt írta: Alabama állam törvényhozása 3,141-ről „a Bibliával összhangban lévő” 3-ra változtatta a Pi értékét.
Tréfának vették a vészjelzést – százötvenen meghaltak a szökőárban
A Burger King 2008. április 1-jén egész oldalas hirdetésben jelentette be a 32 millió balkezes amerikai számára tervezett Whoppert, amelynek hozzávalóit 180 fokkal elfordítva helyezik el a szendvicsben. Mire másnap bejelentették, hogy csak tréfáltak, több ezren próbáltak rendelni nemcsak a balkezes, hanem a jobbkezes változatból is. Az amerikai PC Magazin 1994 áprilisában azzal rémisztgette olvasóit, hogy a kongresszus előtt fekszik a törvénytervezet, amely megtiltja a világháló részeg használatát. Még a javaslat számát is megadták: 040194 (azaz 1994. április 1.), az indoklás pedig szerintük így szólt: az internet információs szupersztráda, márpedig a törvényhozók szerint részegen semmilyen autópályán nem lehet vezetni. A tréfa annyira jól sikerült, hogy a felháborodott telefonhívások áradata miatt a beterjesztőként megjelölt Edward Kennedy szenátor hivatala hivatalos cáfolatot volt kénytelen kiadni.
A mai világban annyi információ zúdul az emberekre, hogy nehéz különbséget tenni valódi és hamis között, így megesik, hogy az április 1-jei tréfának szánt hírek pánikot keltenek, a valós híreket pedig tréfaként fogják fel. 1946. április 1-jén egy valóban bekövetkezett földrengés után 150 áldozatot követelő szökőár söpört végig Alaszkán és Hawaii szigetén – az áldozatok száma azért volt ilyen magas, mert sokan tréfának vették a vészjelzést.
